Javába tapostuk a 2. osztályt mikor az egyik osztálytársam aki későbbiekben a társam is lesz, felajánlotta hogy elhív maszekolni amit a bátyja intézett. Nagyon érdekelt a dolog mert ez volt az első lépés a cél felé (spoiler) majdnem a végéhez is. Egy panel lakás 5. szinti lakását kellett teljesen újrahúzni és új áramköröket kialakítani. Ekkor már aránylag nagy tapasztalattal rendelkeztem a sok külső gyakorlatnak köszönhetően így átláttam az előttünk álló feladatot. Kolega nem tanult olyan gyorsan így kis segítségre szorult, de összességében jó csapatot alkottunk. Első 3 nap nagyon sokat haladtunk ahoz képest, hogy 3 hetünk volt a munka elvégeztére. Magunk főnökei voltunk szóval ha kávé idő volt akkor kávé idő volt. Nyilván ez ez azzal járt hogy nekünk kellett beosztanunk a rendelkezésre álló időt. Szépen telt az idő haladtunk a melóval egyre trógerebbek lettünk ahogy azt láttuk milyen gyorsan haladtunk, és itt jött az első hiba... Erős anyag hiányban szenvedtünk kolega testvére jóvoltából. Tudni kell azt, hogy mivel ő intézte a maszekot a pénz is nála volt, ennek köszönhetően sokszor nem volt mivel dolgozni ha ő éppen nem ért rá. Több nap telt el úgy, hogy alig haladtunk valamit. Telt az idő ugyan a ház nagy része kész volt mégis szorult a hurok a nyakunk körül mert egyre elégedetlenebb volt az ügyfél.
Egyre több hibát vétettünk amivel sok idő ment el, arról nem is beszélve, hogy a horony marónk feldobta a pacskert. Apám külföldön dolgozik svájci frankos hitel miatt így keveset látom, emiatt az utolsó 2 nap és az átadáson nem vettem részt egyszerűen fontosabb volt a család, amellett, hogy én csak a 3. ember voltam ott aki igazából csak dolgozni volt, így nem is éreztem szükségét, hogy megjelenjek az átadáson. Most már máshogy gondolom az én munkám is benne volt ott kellett volna lennem elvégre az én felelősségem is volt. Utolsó 2 napban roham tempóba nyomták a srácok stresszben és aggodalomban, hogy nem készül el időben. Hát nem is készült el ami csak plusz kellemetlenséget okozott a tulaj részéről.a
Elkészült... a pénzt megkaptuk....  remek tanulópénz volt arról, hogy milyen felelőtlenek vagyunk és mennyit kell még tanulnunk ahoz, hogy a céljainkat elérjük és tudtuk, hogy ennél sokkal többre lesz szükség.